Czigola Gábor 2015.08.15. 16:17

A cél az út maga

Előre, mindig csak előre. Sok rohanásban el ne felejtsd honnan jöttél és hova is tartasz. Mert kell legyen egy cél, belső, saját, ami vezérel, vagy különben beszippant, keblére ölel a birka-város a pláza-mámor és csak fogyasztasz míg meg nem halsz.

Igyekszem termelni, gyarapodni, ehhez pedig minden héten átruccanok Kínából Kínába, a HK Special Administrative Regionból Mainlandbe, nem össztévesztendő más egyéb Kínákkal mint Macau és Taiwan.

dscf4332.JPG

dscf4333.JPG

dscf4334.JPG

A legtöbb kolléga Shenzhenben van, már talán említettem, húsz éve hivatalosan is halászfalu volt még, ma már 15-20 milliós metropolis. Nem a földből nőttek (én nőnek folyamatosan) a felhőkarcolók, az utakon cirkáló luxusautók sem a fán nőttek, hanem megdolgoztak érte (gondolom).  

dscf4335.JPG

dscf4337.JPG

dscf4339.JPG

Itt egyszer szemtanúja voltam ahogy egy vélhetően indiai család nem tudott zöldágra vergődni a mozgólépcső mivoltával. Végül úgy oldották meg, hogy a csomagokat leküldték magukban, borulva hegyre-hátra, ők meg lebattyogtak a lépcsőn inkább. Szerintem tudhatták mire való, csak féltek használni.

dscf4340.JPG

dscf4342.JPG

Hajóval szeretek menni, sokkal hangulatosabb, és a kisebb határátkelőn egy perc alatt át lehet sétálni, a buszos nagyobb átkelő óriási átgyalogolni rajta és néha sor is van. Sajnos a vízibusz ritkábban is jár.

dscf4345.JPG

dscf4343.JPG

dscf4344.JPG

dscf4346.JPG

dscf4351.JPG

dscf4352.JPG

dscf4353.JPG

dscf4355.JPG

dscf4356.JPG

Fél óra az út otthonról a centrumba, egy óra a határig, onnan még húsz tíz-húsz perc az iroda.

dscf4357.JPG

dscf4359.JPG

Mission accomplished.

dscf4358_2.JPG

Nap végén már csak busz (vagy távolabb metróvonat) van, hatalmas checkpoint, olyan átmenni rajta mint marha a vágóhídon, kígyózó kordonok, libasorban araszoló lelkek. Gyorsan átjutsz, gond egy szál se, olyan a határ mint Sopronban Ausztriához a kétezres évek elején. Mennyél mennyél mú mú múú. Facecheck, pecsét. Még majdnem két évig jó lenne az útlevelem, de már majdnem betelt a stempliktől, egy hónap múlva meg kell újítanom. Tavalyelőtt a hongkongi oldalon is pecsételtek még az idegeneknek, kettőt is, akkor aztán évente betelt volna.

dscf4361.JPG

dscf4360.JPG

A nap végére a nap is lefárad.

dscf4363.JPG

Itt egy ideig tököltem, hogy hogy tudnám feltűnés nélkül lefényképezni, nem szeretnék a kínai elit határőrségnek magyarázkodni, már majdnem megvolt, amikor egy helyi ürge elém áll és telefonnal frontálba tolta a szelfit a géppel. Hát nem túl para Kína, amit eddig láttam, az Államokban jobban félnék egy békésnek induló igazoltatástól.

dscf4364.JPG

dscf4365.JPG

Ez már az other side, van térerő meg hely közlekedés. Igen, a roaming itt is akkora szívás, merthogy hiába ugyanaz a két oldalon a két cég, mégis lehúznak, mert megtehetik.

dscf4366.JPG

dscf4367.JPG

dscf4371.JPG

dscf4372.JPG

dscf4375.JPG

dscf4378.JPG

dscf4381.JPG

Otthon, majdnem otthon.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azsiakapuja.blog.hu/api/trackback/id/tr417693956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.